Olyan mámor ez,
melyben a színek miriádja
nem a képektől,
hanem a teremtőtől
ringatja álomba
szellő-lelkemet.
Olyan csoda ez,
melyben a zajok szűrőjén át
nem a hangok,
hanem a rezgések
szelídítik parázsba
lángoló szívedet.
Kettőnk színei és zajai ezek,
ahogy egymásra lelnek,
szép csendesen,
majd zajosan,
nem lelketlenül,
csakis hangosan,
hogy vágytalan
vágyódásban
örökre megkössön,
mit tudhatatlan felhőkön
idáig ringattunk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése