2010. május 7.

Ez ő...

Ez ő, Ez olyan, mint mikor
kiálmodod, Ez ő, Ez olyan, ha
tudnád, hogy milyen is ő, akkor ő
is tudná, hogy milyen vagy te,
ó, Ez olyan, mint te vagy, de
mégse, mert nem tudod, mi
is vagy valójában, olyan, mint én,
fejemben álomszilánk-mag, mint ő,
és tudom, hogy igaz akkor is, ha
ő nem lát, vagy ha nem érez,
mert Ez ő, Ez ő volt egyszer, de
már sosem lesz igazi, még akkor
sem, ha én maradok mellette, s bár
Ez ő, tudtuk, hogy nem lehet úgy,
ahogy megálmodtam rég, megnyugtat
a mennyei tudat, hogy vele, de
nélküle is minden úgy lesz, a-
hogy lennie kell, s bár Ez ő,
Ez pont olyan, mint mikor rég,
nagyon rég magamból kiálmodta-
lak, s megszülettél, igazzá let-
tél, enyém lett a világ, majd el-
tűntél, de nem vesztettem, mert
az ébredésre leltem, s Ez ő...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése